Alessandra még mindig zihált.Nem tudta mennyit futhatott,de minden végtagja sajgott.Napokba telt neki eddig eljutni és tudta,hogy kockázatos visszamennie.Lipikar környékén mindenhol keresik.De Lillyért megtette volna.Ivott egy kicsit a kulacsából,majd belenyúlt a zsebébe.Két apró szelet kenyere volt.Csípett egy kicsit az egyikből.Fogalma sem volt arról,hogy hol van,de a környék olyan ismerős volt.Hegyek,hegyek és hegyek,egy lepusztult tanya,mellette egy folyó,amely alighanem kiszáradt a nyári melegtől.
-Nem létezik-suhant át a fején a gondolat-Csak nem...!
Alessandra jól gondolta.Otthon volt.Tormontban volt.Nyolc esztendeje volt itt utóljára.És amit maga előtt látott,az a lepusztult,szénné égett Saramego birtok.
Egyre közeledett hozzá.Az otthonához.Semmi sem maradt épen.Alessa besietett a főépületbe,ahhol a jól ismert kockás csempe fogadta.Nyoma sem volt a bútoroknal,vagy a billiárd asztalnak,Alessandra jól tudta,minden porráégett.Talán a családja is.Próbálta visszatartani a könnyeit,de sikertelenül.Az erős Alessandra gyenge lett,és előtört belőle a zokogás.Ő ismét a gyenge és sebezhető Alexandra volt,mert most itthon volt.
-Ki van itt?-fiatal lányka állt meg a romok között.Alessandrát nézte.Nem lehetett több 15 évesnél,szőke volt és rendkívül vékony.
Alessandra felpattant.
-Alessa...khm...Akarom mondani,Alexandra Saramego vagyok-nyújtott kezet a lánynak.
-Orsay-biccentett a lány,de ő nem nyújtotta oda a kezét.
-Nem tudod,lakik itt valaki?-kérdezte Alessa.
-Csak én,meg Rose.Rajtunk kívül senki.Amikor idejöttünk ügy nyolc éve lakott itt egy hölgy is.Akkoriban égett le az egész birtok.Valami gazdag úré volt.A család elhúzott innen.Hárman voltak,az asszony,a férje és egy lány.Kicsike volt még,öt-hat éves.A hölgy aki ittmaradt egy cseléd volt.Olyan sújos égési sérülései voltak,hogy hába ápoltuk,belehalt-mesélt az idegen-Azt mondják egyébként,hogy hatan voltak.Az egyik lány belefulladt a folyóba,a fiú bemenekült az erdőbe,a harmadik lányról meg nem tudni semmit.
A szüleim és Skipper túlélték a tüzet.Brad elmenekült.Elena?Vele vajon mi történt?
Alessandra bólintott.
-Én az egyik lányuk vagyok-mondta és lesütötte a szemét-Én ugrottam a tóba,de nem fulladtam bele.Rámtaláltak Gottliebnél.